Három hete (amióta azt mondta a pszichológus, hogy ez bulimia) próbálok keresni olyan oldalakat, blogokat, ahol bulimiások számolnak be arról, hogy mit élnek át és hogyan sikerül/sikerült legyőzniük, de semmit sem találtam. Nem tudom miért csak most jutott eszembe, hogy angolul is keresgéljek... nagyon érdekes oldalakra bukkantam, bár még nem olvastam el mindet, csak szemezgettem. Mindenesetre a hasznos tanácsok között találtam a naplóírást is. Hát ebbe már legalább belekezdtem :)

Írják azt is, amit pont ma döntöttem el: hogy álljunk meg egy percre, mielőtt falni kezdenénk. Gondoljuk át, mire is van VALÓBAN szükségünk. Lehet, hogy ez egy abban a pillanatban megvalósíthatatlan dolog lesz (pl. otthagyni a munkahelyünket), de akkor is álljunk meg egy percre és gondoljuk át, hogy mit tehetnénk magunkért, mert ez egy jó kezdet még akkor is, ha ezután ugyanúgy enni fogunk. Azt hiszem az fontos, hogy ne várjam magamtól, hogy egyik napról a másikra le tudom győzni ezt a függőséget.